Az internetes keresetek valósága

az internetes keresetek valósága

Bruttó 400 ezer forint fölé emelkedett az átlagkereset júliusban

Az össznépi játékból azóta mindenki leszűrhette, hogy ezek közérdekű vagy személyes adatok, illetve hogy az érintettek egytől egyig gazemberek vagy áldozatok. Múlt hét óta megtekinthető az állami az internetes keresetek valósága önkormányzati tulajdonú vállalkozások vezető alkalmazottainak a jövedelme. Szeptember én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében a többségi köztulajdonban álló vállalatok kötelesek honlapjukon közzétenni a vezetőik fizetését.

A cégek döntő többsége határidőre eleget tett a kötelezettségnek, ami két azonnali hatással járt.

Amerikai valóság: bérek az USA-ban

Bár a közérdekű adatok nyilvánossá tételének egyetlen funkciója az átláthatóság, a megismert információk segítségével a közpénz elköltésének ellenőrizhetősége, a felfokozott hangulat és a zsigeri irigység miatt e fizetések egyelőre mint önmagukban álló tények tartanak számot a közérdeklődésre.

Így lett például pillanatok alatt vita tárgya Klados Gusztávnak, a négyes metró projektigazgatójának a jövedelme - havi bruttó 8,2 millió forint - anélkül, hogy a "listaelső" teljesítményének érdemi értékelésére akár csak próbálkozás történt volna.

az internetes keresetek valósága

Hogy mit tud Klados, arról lásd vele készült interjúnkat: Környezetváltozás, Magyar Narancs, Igaz, még ennek megtörténte sem garancia semmire, tekintve a rádióelnök keresete miatti felháborodást interjúnkat lásd: "Ráállhatnánk arra is, hogy állandóan sírunk", Magyar Narancs, A másik fontos - jogvédőknek persze nem új - tapasztalat, hogy milyen óriási különbség van a "csak" nyilvános és a külön kérés nélkül közzétett információ között.

A közérdekű adatok megismeréséhez nincs szükség komoly erőfeszítésekre, cserébe viszont bárki kedvére csámcsoghat a közölt szenzitív adatokon. Az egyelőre nem tudható, hogy mennyire sikerült balanszírozni a két szempont között.

Az éleslőszerek se riasztották vissza a belarusz tüntetőket, tízezrével vonultak utcákra

A BKV-botrány után az internetes keresetek valósága megalkotott kormányrendelet azon gazdasági társaságok vezetőire vonatkozik, amelyekben többségi befolyása van az államnak, valamelyik helyi önkormányzatnak, költségvetési szervnek, illetve közalapítványnak.

Kérni sem kell A jogszabállyal tovább bonyolódott az eddig sem egyszerű helyzet, hogy az úgymond "állami vezetők" közpénzből folyósított javadalmazása mikor nyilvános, és mikor kell még ezen túl kifejezetten közzé is tenni.

A vezető beosztású közalkalmazottak és köztisztviselők bére alapból nem nyilvános, de nevük, beosztásuk, munkakörük igen, amiből kikövetkeztethető a besorolásuk, és a törvényileg szabályozott illetményalapból a jövedelmük a legkülönfélébb kiegészítések, pótlékok, az internetes keresetek valósága, jutalmak miatt persze igencsak hozzávetőlegesen.

Bizonytalanság itt is van: emlékezetes volt az idei nyár egyik eseménye, amikor is az egyetemi és főiskolai vezetők nem voltak hajlandóak elárulni fizetésük mértékét. Jóri András adatvédelmi biztos szerint az illetmények nyilvános adatnak számítanak, de a Magyar Rektori Konferencia szerint nem - a döntés a bíróságra vár.

A sajtó a körülbelüli összeget azért megtudta, havi bruttó millió.

Kapcsolódó cikkek:

Péterfalvi Attila előző adatvédelmi ombudsman közbenjárására volt szükség ahhoz is, hogy ben a Miniszterelnöki Hivatal MeH legalább egyszeri alkalommal közzétegye mintegy kétszáz, a korábbi és az akkori kormány alkalmazásában álló politikai tanácsadó nevét és fizetési besorolását. Egy tavaly májusi törvény értelmében pedig nyilvános a júliusa óta miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, szakállamtitkári, politikai államtitkári, közigazgatási államtitkári, címzetes államtitkári, valamint helyettes államtitkári tisztséget betöltő személyek fizetése - a MeH akkor négyszáz államigazgatási vezető juttatását tette közzé.

A köztulajdonú gazdasági társaságokra viszont külön jogszabály nem vonatkozott, a fizetések nyilvánosságát "csak" az adatvédelmi törvényből lehetett levezetni, ami sosem tesz jót a gördülékeny ügymenetnek.

Azonban a kényelem mellett fontos, hogy az internetes fizetés biztonságos is legyen, ezért ajánlott megfontolni tanácsainkat. Bár az interneten keresztül zajló vásárlás már az es évek közepe, vagyis az Amazon és az eBay indulása óta létező jelenség, igazából csak a

Olyannyira, hogy amikor tavaly a Blikk majd később további sajtóorgánumok kíváncsiak lettek volna az állami cégvezetők fizetésére, a vállalatok megtagadták az adatok kiadását. Az új szabály jelentősége tehát a kérés nélküli közzététel előírásában van, hiszen nem kell hónapokig pereskedni egy nyilvános adat megszerzéséért, vagy az önkormányzatok testületi üléseiről készült jegyzőkönyvekben reménytelenül bogarászni.

Rovat: Munkaügyek Júliusban a bruttó átlagkereset ezer forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel ezer forintra nőtt. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset ezera kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset ezer forint volt, mindkettő 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest — jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal KSH. A rendszeres — prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt — bruttó átlagkereset ezer forintra becsülhető júliusban, ez 10,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A júliusi reálkereset 6,7 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál a 3,8 százalékos júliusi inflációval számolva.

Egyes cégvezetők felvetették ugyan, hogy nem lehet holmi rendelettel alapjogokat korlátozni, de egy törvény alsóbb szintű jogszabállyal történő pontosítása önmagában nem alkotmányellenes. Ráadásul az adatvédelmi turbó opciók tanácsadója azt is tartalmazza, hogy a közzétételre kötelezettek esetében "a tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja" - és a rendelet éppen ezt teszi.

A sietős jogalkotás azért nyomot hagyott a az internetes keresetek valósága a közzététel pontos helyét például nem tartalmazza néhány cég élt is a keresés megnehezítésévelés a TASZ arra is felhívta a figyelmet, hogy kimaradtak a közhasznú társaságok és a felsőoktatási intézmények vezetői, de az érintett vállalatok körét sem feltétlenül az 50 százaléknál nagyobb köztulajdonúaknál kell meghúzni.

  • Stratégiám a bináris opciókról
  • Rovat: Munkaügyek Tavaly novemberben  a nem rendszeres kereseti elemek — jutalom, prémium — kifizetéseknek köszönhetően a bruttó átlagkereset forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban — jelentette a Központi Statisztikai Hivatal KSH.
  • Tömegesen mutatják meg a rendőrök az interneten, hogy mennyit keresnek valójában « Mérce

Főtakarítónő Az igazi próbatétel viszont az a nóvum, hogy a kormányrendelet kiszélesítette a vezetői pozíció értelmezését. Ide sorolandók a munkáltató első számú vezetője, a helyettese, minden vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottság tagjai, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalók, valamint a tartósan egyes munkavállalók az internetes keresetek valósága irányító munkavállalók.

A két utóbbi kategória miatt tört ki a vihar, hiszen ez akár csoportvezetői, brigádvezetői szintet is az internetes keresetek valósága - több cég ezen "alsóbb" kör személyiségi jogaira hivatkozva úgy döntött, hogy csak a legfelső vezetés bérezését közli. Vagy például a Magyar Villamos Művek egyes leányvállalatainál úgy ítélték meg, hogy a vezérigazgató, az igazgatósági és fb-tagok felelnek meg az anyavállalat osztályvezetői szintjének.

az internetes keresetek valósága

A kreatív értelmezésnek, de akár a rendelkezés elszabotálásának konkrét szankciója amúgy nincs. A legfőbb visszatartó erő a nyilvánosság lehet, illetve a nem jogszabályszerű cégműködés miatt a cégbíróság bírságolhat amit persze közpénzből kellene kifizetni.

az internetes keresetek valósága

Viszont a jogszabály olyan körre terjesztette ki a közzétételi előírást, aminek még a "sima" nyilvánossága sem eldöntött tény. Az Alkotmány, az Alkotmánybíróság gyakorlata és a jogszabályok erre nem adnak eligazítást, a precedens értékű Blikk-perben az internetes keresetek valósága a Fővárosi Bíróság és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla csupán a vezérigazgatók, igazgatósági és felügyelőbizottsági elnökök jövedelmét minősítette közérdekből nyilvános adattá.

A harmadik, negyedik szint, pláne a kertészek főnökének a fizetésénél ilyen teszt még nincs. Lapzártánk idején Jóri András éppen a kormány képviselőivel tárgyal a jogszabály esetleges pontosításáról - ha már előzetesen valamiért nem egyeztettek vele mellesleg az adatvédelem komoly civil szereplőivel sem. A Békés Megyei Vízművek Zrt.

KSH: nagyot nőttek a keresetek

A kormányzati törekvés abból a szempontból érthető, hogy - mint arra a BKV végkielégítései is rámutattak - a közpénz magánzsebekbe folyatása technikailag és általában nem a legfelsőbb vezetői fizetések szintjén zajlik. Mióta állami vállalat létezik, így van ez - az internetes keresetek valósága van egy "köztes" réteg, akiknek majdhogynem a munkakörükhöz tartozik bizonyos pénzek felvétele, majd részben-egészben a visszajuttatása. Ebből a szempontból az alsóbb szintek, a vezérigazgatói kiskirályságok igencsak megérettek a nyilvánosság kontrolljára.

Ráadásul mostanra azért a tulajdonosi képviseletek MNV, minisztériumok stb. A Vagyontanács és a tárcák előírják a felső vezetők kiválasztását, bérezését és teljesítménymérését.

Nemegyszer fordult elő, hogy nem lehetett a legjobb pályázatot benyújtó jelentkezőt alkalmazni, mert a fizetési igénye meghaladta a bérezési szabályzatban meghatározott - a cég létszámától, árbevételétől, fontosságától stb. A premizálási feltételek közül is egyre inkább eltűnnek a mondva csinált okok, a fél kézzel teljesíthető mutatók, és inkább a hosszabb távú eredményességet igazoló indikátorokat alkalmazzák.

Természetesen szó sincs arról, hogy itt minden a legnagyobb rendben volna, de a fizetések csak egyenként, az említett feltételrendszerek ismeretében volnának értékelhetők - amiket viszont nem kell közzétenni.

Az viszont már most látszik, hogy a nagy pártokból a téma újra csak kihozta a nettó gyengeelméjűséget. Az MSZP a jegybankelnök bérének negyedében maximalizálná a köztulajdonú vállalatok és a közmédiumok vezetői juttatásait, a Fidesz gondos számítások után a mostani fizetések felére gondolt - teljesen mindegy tehát, hogy ki mit teljesít, hogy az illető tolvaj-e, avagy tisztességes munkavállaló. A helyzet abszurditását jelzi, hogy adekvát megszólalása az egész folyamatot elindító Kocsis Istvánnak volt, aki cizellált formában utalt a kontraszelekció veszélyére: "A jó munkaerőnek ára van, azt meg kell fizetni, ha ezt nem tesszük, akkor csak hülyéket kapok.

Hiszen alapesetben nem véletlenül tartozik a jövedelem a legérzékenyebb személyes adatok körébe: soha nem lesz két egyformán kereső munkavállaló. A nyakló nélküli közzététel a munkahelyi konfliktusoknál akár nagyobb gondot is jelenthet, ha például a szülői értekezleten kérnek az apukától kicsit komolyabb anyagi hozzájárulást, hiszen úgyis jól keres: megírta az újság is; vagy mondjuk az orvos tartja kevéssé gálánsnak a felajánlott paraszolvenciát.

vélemények